Az embereknek sajnos néha-néha el kell látogatniuk a patikába is, múlthéten elmentem kiváltani a család gyógyszereit, mivel elég hosszú ideig tartott, volt időm szemlélődni és hallani ezt-azt, nem hallgatóztam, csak kicsit hangosabban hangzottak el dolgok, ezért azt mindenki meghallhatta.

Ismét azzal kell kezdenem, hogy nagyon régen írtam. Már szinte nem is tudom, mi minden történt, így a leglényegesebb dolgokat emelem csak ki. Jártam elnökségi üléseken, üléseken stb., szeptember 30-án találkozónk volt az MKP-ban Kövér Lászlóval, aki sajnos, megbetegedett, így Lezsák Sándor jött el helyette, egy nagyon kellemes beszélgetés volt, azt hiszem világossá vált mindannyiunk számára, hogy Magyarország az MKP-t tartja partnerének -a másik párt helyett.

Rövidke bejegyzést írok a hétvégémről naplómba. Dunaújfalun, vagyis Dunasápon falunapot tartottak, azaz vénasszonyok nyarát pontosabban babie leto-t). Így szombaton kilátogattam Sápra, ami a falu másik fele, ahhoz képest, ahol én lakom. Előbb valamilyen helyi zenekar lépett fel, aminek a végét nem vártam meg, mert vettem mamának cigánypecsenyét és hazavittem neki.

Miután tagja lettem az MKP elnökségének, az MKP elnökök tanácsának is tagjává váltam. Ezért hétfőn (szeptember 13-án) felkerekedtem az MKP-ba, de már hamarabb, mivel egy interjút is kellett adnom, a Kapocs Táborról.

Megint elhanyagoltam a naplómat, de hát ezúttal van kifogásom, elkaptam valamilyen vírust és ez ágynak döntött. Már kapocs Táborba úgy mentem, hogy kicsit rosszul éreztem magam, de bíztam benne, hogy a betegség azért elkerül, hát nem így történt. Pénteken Párkányon keresztül érkeztem meg a Méhecske panzióba, mert elmentem Andiért, utána meglátogattam Valikát Visken, majd visszatértem a panzióba, ahova lassanként érkeztek az emberek.

A Magyar Ifjúsági Konferencia ülésére Munkácson került sor, ahol fantasztikus szervezőink szertettel és nagy gondoskodással fogadtak bennünket, annak ellenére, hogy akadt némi nehézségük időközben és új helyszínt kellett keresni a konferenciának.

Egy évvel ezelőtt izgatottan készülődtem a nyelvtörvény ellenes tüntetésre. Azért tüntettünk, hogy betartassuk jogainkat, azon alapvető jogunkat, amely az anyanyelvünk szabad használatát engedélyezné.
Az MKP által meghirdetett dunaszerdahelyi tüntetésre szép számban érkeztek az emberek, a hírek szerint akkora tömeg volt, amekkora 1989 óta ebben az országban egy helyütt, közösen nem tüntetett. A DAC stadionban tízezren voltunk.

Mivel néhány olvasóm jelezte, hiányolja a bejegyzéseimet, úgy döntöttem megpróbálok egy rövid nyári összefoglalót írni, nem mindent felölelve, csak olyan eseményeket, ami valami miatt egyedi volt az életemben . A június 10-ei MKP közgyűlés volt az egyik meghatározó pontja a nyárnak, ahol alelnökké választottak, és egy kicsit ez meghatározta a nyaramat is, hiszen ez plusz feladatokat hozott.

A nyári időszak a szezonális munkának is kedvez, több diák vállal ilyenkor nyári munkát, hiszen sok a szabadságoló dolgozó, akiket helyettesíteni kell, illetve sok büfé, étterem ilyenkor üzemel csak, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy általában a kinti munkáknak is ez az időszak kedvez, sok fiatalt látni ilyenkor a földeken, illetve az építkezéseken is.

Talán többen várták már, hogy itt is megszólaljak a szombaton az MKP kongresszuson történtek miatt. Először is mindenkinek, aki ott volt a közgyűlésen köszönöm a szervezők és a párt nevében, hogy fegyelmezetten viseltette magát, annak ellenére, hogy meleg volt és talán legszívesebben a tagok kimenekültek volna egy strandra, mindenki felfogta: az egyéni jólétet a közösség érdekének fel kell áldoznia.