Dunasápújfalun bemutatták a Biblia pauperum – középkori faliképek című könyvet. A Kovács László -Görföl Jenő szerzőpáros több könyvet is írtak már a felvidéki templomokról. Egy sorozatban a középkori templomokat mutatták be, nemrégiben pedig a magyar szentek freskó ábrázolásairól is megjelent egy kötetük. Tavaly karácsony előtt kiadták legújabb könyvüket, melyben a szegények bibliájáról írnak. De már tervezik a következő kiadványukat is.

Hogy mi a szegények bibliája? A középkorban sok volt az olvasni nem tudó szerzetes és pap, illetve voltak olyan papok, akik nem tudták megszerezni az egész szentírást. Nekik adták ki a 13. században könyvek formájában a bibliai jeleneteket megrajzolva, megfestve. A középkori templomok falain is megjelentek a bibliai jeleneteket ábrázoló festmények, amelyeknek művészi értékük változó, de a célt, hogy az emberek megismerjék a szentírás történetét, elérték vele. A freskók olasz mintára készültek, és donátorok (mai modern szóval élve a szponzorok) rendelték meg őket. A mai Szlovákia középkori templomai a 11. századtól a 15. századig a román stílus és a gótika korában épültek, ezek falain találhatóak a bibliai jelenetek. Ezek a falfestmények általában az Újszövetségből vették témájukat, a szentélyt a hajótól elválasztó diadalíven az Ószövetség prófétáit és történeteit ábrázolták, a templom hajójában általában az utolsó ítéletet és az egyes szenteket bemutató képsorok kaptak helyet. A szentélyben nagyrészt a mennyezetre, és a szentély északi és déli falára festettek, valamint a hajóba nyíló diadalív szentély felőli falrészeire.

A könyvben témák szerint dolgozták fel és mutatják be a szerzők a freskókat. A Maiestas Domini képkompozíció, azaz az Úr fölsége, dicsősége képsor trónon ülő Krisztust a mandorlában ábrázolja az evangélista szimbólumok, egyházatyák, apostolok vagy angyalok között. A karácsonyi ünnepkörben Isten megtestesülését, Mária istenanyaságát, Jézus gyermekkorát mutatják be a freskók. A húsvéti ünnepkör a szenvedéstörténetet ábrázolja, gyakran látni a templomok falain az utolsó vacsorát, a keresztre feszítést, a sírba tételt, a feltámadást, a szentlélek eljövetelét, de a többi jelenetet is. Önálló kálvária képeket, azaz élő kereszteket is ábrázoltak középkori templomainkon. Az Utolsó ítélet képsorát is gyakran megfestették. Szent Mihály képe is gyakran megjelenik, ez látható a dunaújfalusi kápolna falán is, ahol a freskót nem bontották ki teljesen, vagy további restaurálást igényelne. A középkori képeken gyakran látni a Vir dolorum – Fájdalmak férfia motívumát is. Ez egy Krisztus-kép, amelyen a passió jeleneteitől függetlenül, a keresztről levett Megváltó látható. A kötetben feldolgozták a Veronika kendő ábrázolásokat is, amely a 15. századtól az egyik legkedveltebb ábrázolás volt, de láthatjuk a Köpenyeges Mária képeket is, a Boldogságos Szűz Mária oltalmának képi megjelenítését. A kötet utolsó fejezetében az Ábrahám kebele képeket gyűjtötték össze a szerzők.

Biblia_Pauperum

A dunaújfalusi Szent Fülöp és Jakab kápolna hajójában látható a félig kibontott freskó, amelyen Szent Mihály szárnyas alakjának bal kezében kard, jobb kezében mérleg, serpenyőjében a lelkek láthatók. Homályosan az elkárhozottak alakjai, lelkük is látható a kép alján, ez az utolsó ítélet megjelenését is jelzi. A kápolnát a község szeretné felújítani, – mondta Neszméri Tünde, alpolgármester, az író-olvasó találkozó moderátora. A felújításra az önkormányzat pályázatot adott be, a kulturális örökségre ugyanis büszkék a település lakói. A műemlékvédőkkel a falu vezetése együtt dolgozik az Árpád-kori templom megmentésén. A műemlékvédők a kápolna állagát felmérték, a külső felújítási munkákra elnyert pályázati pénzből megkezdődhet majd a munka – tette hozzá Takács Viola polgármester.

Kovács László és Görföl Jenő elmondták: több mint száz templomban láthatunk jeleneteket a bibliából, de csak a legszebbeket, legérdekesebbeket válogathatták be a kötetbe, ezért 44 templom freskói láthatók a könyvben. Az érdeklődők azt is megtudták, sajnos sok a rossz állapotban lévő templom, illetve vannak helyek, ahol nagyon kevesen járnak templomba, de egyre többen felismerik ezek értékét, és a helyiek büszkék templomaikra.

Neszméri Tünde

Kép: Karkes Péter
szabadujsag.com