Szeptember 20-án a Pozsonyi Magyar Intézet épületében adták át a Rákóczi Szövetség ösztöndíjait. A Duna utcai és a Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 38 elsős diákja és szüleik kaptak támogatást. Sólyom László a Rákóczi Szövetség beíratási programjának támogatójaként vett részt a rendezvényen. A diákok arra kívánták felhívni a figyelmet programjukkal, hogy tehetségüket fejlesztik az
iskolákban, hiszen rendkívül színvonalas kultúrműsort láthattak a jelenlévők, melynek láttán a szülők megbizonyosodhattak arról, igenis jól választottak iskolát csemetéiknek. Sólyom László Magyarország volt államfője beszédében kifejtette, a Rákóczi Szövetség elsődleges célja ezzel a programmal, hogy a szülők figyelmét az anyanyelvű, magyar oktatásra irányítsa. A kezdeményezést több civil szervezet, önkormányzat és magánemberek is támogatják. Mint mondta, azt tapasztalta, nem tanácsokat kell adni, hanem segíteni kell a határon túli magyaroknak. Kifejtette, nem csupán ezt a programot támogatja, hiszen egyetemisták tudományos kutatásaihoz is hozzájárul. Többek között két felvidéki diákot is támogat ösztöndíjjal. Közülük az egyik éppen a nyelvvesztést kutatja. Sólyom László örömét fejezte ki, hogy több olyan gyermek is a magyar iskolában kezdi meg tanulmányait, aki családon belül kétnyelvűségben él. Az ösztöndíjakat a Rákóczi Szövetség nevében Csáky Csongor adta át.
A volt köztársasági elnök programja végén megtekintette a szlovákiai kétnyelvűségről szóló: Nyelvében él a „národnostná menšina” című kiállítást.

Villáminterjú Sólyom Lászlóval

Tudjuk, hogy 2009 augusztusában nem engedték be az országba a komáromi koszorúzásra. Akkor a határig, a komáromi hídig jött. Milyen érzésekkel lépi át most a magyar–szlovák határt. Milyen érzésekkel jött Szlovákiába?
Nincsen bennem rossz érzés, a következő évben már voltam Komáromban, ahol nagy szeretettel fogadtak, és ugyanazt a beszédemet el tudtam mondani, amit akkor ott a hídon mondtam el. Tudom, hogy a nagyközönség azt, hogy csak a határig mentem el, különféleképpen ítéli meg, van akiben felgerjed a nagy indulat, hogy át kellett volna menni. Tudatosítani kell, van, amit egy elnök nem tehet meg. Tehát egy ilyen diplomáciai helyzetben egy elnök csak a határig mehet. Majd a luxemburgi ítéletben látni fogjuk, hogy jól tettem, és ez akkor figyelemfelhívásnak és gesztusnak elég volt. Amikor nem engedték leszállni a repülőmet Erdélyben, akkor elmentem gyalog és autóval, tehát egy elnöknek tudnia kell, hol a határ. De örülök, hogy visszamentem egy évvel később Komáromba és nagy szeretettel fogadtak, azóta voltam már Kelet-Szlovákiában, Nagykaposon és a környékén is, most pedig itt. Továbbra is tervezem, amikor lehet, eleget teszek minden meghívásnak és kifejezem az együvé tartozást.

Mit javasol a magyar szülőknek, miért válasszák az anyanyelvű, esetünkben a magyar iskolát a gyerekeiknek? Milyen észérveket, esetleg érzelmi érveket tudna felsorakoztatni?
Nagyon örülök annak, hogy ezeket az érveket az itteniek fogalmazzák meg, nem szeretem azt, hogy Magyarországról, az anyaországból mondják meg, mit kellene tenni. Nagyon örültem azoknak az érveknek amiket határon túliak intéznek a saját sorstársaikhoz. Ha valaki magyar iskolában kezd, akkor nyilván a magyar marad a domináns nyelve, akármennyire is jól megtanul szlovákul. A kétnyelvűség nagyon fontos, de kell lennie egy domináns nyelvnek. Itt tudja a magyar érzést is elsajátítani, a magyarkultúrával azonosulni, a magyar irodalmat, történelmet megtanulni. Meghatározza az egész további identitását a gyereknek. Az egyik egyetemista ösztöndíjasom, aki Közép-Szlovákiából származik és Pozsonyban volt gyakorló tanár, most Magyarországon doktorandusz, pont ezzel foglalkozik. A nyelv és az identitás összefüggésével. A nyelvvesztést és a nyelvromlást vizsgálta egyetemi hallgatók körében. Kiderült, hogy szlovák iskolából kikerülve a magyar nyelvtudás nem alkalmas a legmagasabb tartalmak kifejezésére. A nyelvvesztést Hollandiában tanulmányozza, ahol ennek komoly módszertana, tudománya van. Persze ott elsősorban a bevándorlók nyelvvesztéséről van szó. Ő ezeket a tapasztalatokat az őshonosokra szeretné alkalmazni.

Szabad Újság, 2012.09.26.