Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. Az ilyen anyagokat – pl. pollen, állati szőrök, atka, penészspórák, élelmiszerek, gyógyszerek stb. – allergéneknek nevezzük. Ez alapján az allergia a test túlzott reakciója bizonyos anyagokra, melyek nem károsak. Eszerint tehát nincsen sem füst-, sem nikotinallergia, hiszen ezek köztudottan káros anyagok. De mint az élet más területén, az egészségügyben sem láthatunk mindent feketén vagy fehéren.

Az allergiás tünetek több módon jelentkezhetnek, ilyen például a szemviszketés, vagy a légutakban jelentkező gyulladás, amelyet okozhat dohányfüst is. Asztmás betegeknél füst hatására szintén felléphetnek ugyanolyan reakciók, mint az egyéb allergénekkel szemben. Arról pedig nyíltan beszélnek az orvosok, hogy a kisgyermekkori asztma kialakulásának nagyobb a kockázata azoknál a gyerekeknél, akiknek édesanyja a terhesség alatt dohányzott. Még magasabb az előfordulási arány azoknál, akik a lakásban vagy az autóban, a gyermekük mellett gyújtanak rá.
A passzív dohányzás károsabb az egészségre, mint az aktív, mondják sokan. Ez fokozottan érvényes akkor, ha allergiás betegről, esetleg asztmával küzdő emberről van szó. A füst hatására kevesebb tiszta oxigén jut a szervezetbe, amelyre a test akaratlanul reagál, előbb köhögéssel vagy könnyező szemmel, majd légcső- és tüdőgyulladással, kötőhártya-gyulladással. Ritkább esetekben görcs állhat be. A szénmonoxid ugyanis hozzákötődik a vörösvértestekhez, amivel kiszorítja az oxigént. A gond abból adódik, hogy nem csupán az aktívan dohányzó embereknél van ez így, hanem mindenkinél, aki a füst közelében van. Nem csupán a dohányfüstről van szó. A kéményekből származó szénből vagy fából, esetleg más anyagokból felszálló égési termékből is nagy mennyiségű szénmonoxid származék kerül a levegőbe. Ennek következtében szapora légzés állhat be, és kevés oxigén kerül a szervezetbe, amitől a vérellátás is problémássá válhat. A dohányfüst 40 rákkeltő elemet tartalmaz. A kátrány a füstben kis részecskék formájában van jelen és elsősorban a légutakat szennyezi. Leülepszik az alsó légzőszervünkben, ezzel tönkreteszi a tüdő tisztulását biztosító csillószőröket. Emiatt a hörgők kitágulnak és a felső és az alsó légutak védekezőképessége megszűnik. A légutak nyálkahártyája így állandó jelleggel ki van téve a vírusos és baktériumos fertőzéseknek. Azonkívül, hogy a nikotin a dohányzó embereknél függőséget okoz, ami annak köszönhető, hogy nyugtató hatást vált ki, számos káros tulajdonsága is ismert. A nikotin okozhat étvágytalanságot, magas vérnyomást, fejfájást, depressziót. Kiválthat hasmenést, viszketéses-csalánkiütéses reakciót is. Ez utóbbi szintén az allergia egyik megnyilvánulási formája, és főleg az aktív dohányosokat veszélyezteti. Dohányfüst okozta betegségek: Kötőhártya-gyulladás: általában összetett allergiás tünetegyüttes, de előfordulhat egy allergéntől is. Intenzív viszkető érzés lép fel, különösen a belső szemzugokban. A szemek bevörösödnek és könnyezni kezdenek. A könnyezés szemünk öntisztító reakciója, de néha annak gyulladásos betegsége miatt nem indul be. Ha csupán viszket és könnyezik a szem, de nincsen váladék, nagyobb az esélye, hogy allergiás reakció lépett fel. Égő, fájó érzés esetében, és sűrű váladékképzéskor valószínűleg fertőzésről van szó.
Légzőszervi betegségek: ezek közé tartozik többek között a krónikus nátha és köhögés. A légzőszervek állandó gyulladása és az allergia vezethet az asztma kialakulásához. Ez a levegőt a tüdőbe vezető légutaknak, a hörgőknek hirtelen fellépő, kiterjedt szűkülete. A szűkület következtében mind a kilégzés, mind a belégzés ingerelheti a nyálkahártyát, ennek következtében kevés oxigén jut a szervezetbe. Ezzel függ össze a füstre való túlérzékenység is. A füstben lévő szénmonoxid hatására már eleve kevesebb oxigén jut a szervezetbe, mi ingerli a légutakat. Az inger alatt lévő légút összeszűkülésével pedig még kevesebb oxigént kap a szervezet, hiszen nem áramlik be megfelelően a levegő a tüdőbe. Ennek hatására asztmás roham alakulhat ki, mely lehet köhögéses (amennyiben az ingerek hatására az agy „utasítást” ad a köhögésre) és beállhat légszomj. A légszomj következtében görcs léphet fel, súlyos esetekben anafilaxiás sokk is.

Szabad Újság, 2012.szeptember 19.