Megkezdődtek a Szenczi Molnár Albert Napok

SZMAN megnyit.jpg

Október 5-én koszorúzással vette kezdetét a 43. Szenczi Molnár Albert Napok műsora Szencen, a zsoltárfordító szobránál.

A bevezetőben Jakubecz László József Attila: Levegő című versét szavalta el. Az est ünnepi szónoka Sándor Károly, lévai református lelkész volt, aki Szenczi Molnár Albert munkásságát értékelte. Mint mondta, a 438 éve e városban szültetett tudósról méltán emlékeznek meg minden évben, és kérte, hogy ez a hagyomány ne szakadjon meg. Szenczi Molnár Albert fiatalon jelen volt a Vizsolyi Biblia fordításánál és kinyomtatásánál. Maga is támogatókat keresett munkásságához, de nem járt szerencsével, ezért külföldön próbált pártfogókat keresni. Eközben lefordított 150 zsoltárt magyarra, melyeket ma is használ a református liturgia. Megszerkesztette az első latin–magyar szótárat, valamint latin nyelven megalkotta a magyar nyelv első nyelvtanát. Sándor Károly a mai felvidéki magyarok és a tudós közti párhuzamra hívta fel az ünneplők figyelmét. Hiszen Szenczi Molnár Albert is Magyarország terültén kívül munkálkodott, mi is arra kényszerülünk. Igaz, míg ő nem a szülőföldjén tette ezt, a mai magyarok szülőföldjükön, de Magyarország területén kívülre szorulva. Az ünnepi szónok az emlékezést Szenczi Molnár Albert ismert sorával zárta: „Tebenned bíztunk eleitől fogva”. Tiszteletét a szobránál elhelyezett több tucat koszorú jelképezi.
A koszorúzás után a program a helyi művelődési házban folytatódott. Ballán Zsuzsa és Ballán Viktória ismert áriákat adtak elő. A Ballán testvérekre szülővárosuk méltán lehet büszke, hiszen előadásmódjukkal az opera műfaját hozzák közelebb a hallgatókhoz. A Zenével a zenéért című előadást Kaprinay László kísérte zongorán.
A zenei élmény után két felvidéki tehetség kiállítását nyitotta meg Molnár Judit, a Szabad Újság főszerkesztője. Molnár Judit elmondta, Szarka Zsuzsa ruhatervező sikere egy felvidéki magyar siker. A ruháiban a régi stílusokat ötvözi a mai divattal, amelyből egyedi ruhák születnek. A kiállított ruhák között egy jókai viselet is látható volt, melynek érdekessége, hogy annak stílusjegyei Szencre is jellemzőek voltak, hiszen a két település egymástól csupán néhány kilométerre található. Szarka Zsuzsa sikere 2008-ban kezdődött, mikor barátai unszolására elkezdett a divatszakmában dolgozni. Több bemutatója volt már, sokan megkeresik, tervezzen nekik egyedi ruhákat.
Molnár Judit méltatta Néveri Viktória tűzzománcos munkáit is. A lévai születésű művész már gyermekkorától mindig alkotott valamit, még a fűszálból is. Korán felismerte, csak kézművességből tudna megélni, ezért választotta a gútai magán szakközépiskolát, ahol iparművészetet tanulhatott. Saját bevallása szerint nincsen annál szebb, amikor az ember azt csinálhatja, amit szeret. A kiállított műveknek lelkük van, mert szeretettel készültek, mondta zárszóként Molnár Judit. Szarka Zsuzsa a kiállítást az Oros családnak ajánlotta, mivel nagyban segítették őt, hogy elinduljon a divatszakma útján.

Szabad Újság, 2012.10.10.