A Pozsonyi Városszépítő Egylet Pozsonyi Esték címmel, havi rendszerességgel történelmi beszélgetést szervez a Balassi Intézet épületében. Augusztus 14-én Katarína Harčová történész tartott előadást a Nyugat-Szlovákiában található magánkézben lévő kastélyokról és kúriákról.

Az előadás a fogalmak tisztázásával kezdődött, így Katarína Harčová elmondta azt is: a mostani közigazgatási rendszer szerinti felosztásnak megfelelően Nyugat-Szlovákia kastélyainak és kúriáinak
állapotát vizsgálta, miközben tisztában van azzal, hogy történelmi szempontból ez a földrajzi felosztás nem állná meg a helyét.
Szlovákiában jelenleg három törvényre hagyatkozhatnak a műemlékvédők, ebből kettő még a „csehszlovák időkből” származik, valamint az ország több nemzetközi dokumentumot elfogadott, mely
a műemlékekre vonatkozik. Az első ilyen törvény még 1957-ből származik, és tulajdonképpen ebben határozták meg a máig érvényben lévő kulturális örökség fogalmát, mind Szlovákiában, mind Csehországban. A másik jogszabály a 27/1987-es törvény, mely a műemlékek védelmét szabályozza, és a 49/2002-es törvény szintén a műemlékek védelméről szól. Műemléknek nevezik az olyan építményt, létesítményt és ingatlan jellegű alkotást vagy ezek rendszerét, esetleg romját, mely kiemelkedő építészeti, építészettörténeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki technikatörténeti) szerepet játszik, amelyet megtartásra érdemesnek
nyilvánítottak, s mint ilyet, védelem alá helyezték. A műemlékről, mint az egyetemes művészettörténet részéről gondolkodunk, s mindig nemzeti értéke van, akkor is, ha nem annak a nemzetnek az alkotása, amelyik létrehozta. A műemlékhez hozzátartozik annak berendezése, még meglévő melléképülete és az ingatlanterület vagy területrész, amin fekszik. A kastély jómódú családok, személyek
szabadon álló székhelye, általában a települések szélén állt. A kastélyok körül általában nagy gazdaságok, kertek voltak. A kúria magyarul udvarház. Általában kisebb, mint a kastély, zömében 4-10 helységgel rendelkező épület, melynek birtokosai szintén nemesek voltak. Katarína Harčová előadásában arra is kitért, hogy sokszor a magánkézben lévő kastélyok és kúriák életveszélyes állapotban vannak, mivel a tulajdonosoknak nincsen pénzük a felújításra. Vannak ugyan pályázati lehetőségek, de a műemlékek esetében több kötelességük van a tulajdonosoknak, mint joguk, így rengeteg engedély beszerzése is szükséges a rekonstrukcióhoz. Elmondta, sajnálatos módon a csehszlovák államban, amikor a kommunisták kerültek hatalomra, a nemesség osztályellenséggé vált, sok esetben így bántak a kastélyaikkal is. Volt olyan nemesi birtok, ahol iskolát létesítettek, de nem egy esetben istálló vagy vegyszerraktár működött a kastélyokban, kúriákban.
A történész – előadását szemléltetve – hozott példákat azokra az esetekre is, amikor sikerült felújítani egy-egy épületet, illetve arra is, amikor az új tulajdonos vagy bérlő meg sem próbál változtatni az épület állagán. Mivel oldalunk elsősorban Pozsonyról és környékéről szól, így azokat a kastélyokat és kúriákat ismertetjük, melyeket ebből a régióból sorolt fel a történész.
A Félben található kastély, mely a múltban javítóintézetként működött, ma kastélyszállóként üzemel, esküvőket, konferenciákat tartanak falai között. A kastélyt Jeszenák János báró építette 1766–69-ben, barokk stílusban, később klasszicista stílusban átalakították. A Fél Majorháza részén lévő birtok később a Draskovics Vay majd a Strasser család tulajdonába került, az utóbbiak leszármazottai kapták vissza a kárpótlás során, majd eladták mai tulajdonosának, aki vállalkozni kezdett falai között.
A cseklészi Esterházy kastélyt talán A.E.Martellini építette a 18-század elején (ő építette a magyarbéli kastélyt is, mely a Felvidék legnagyobb barokk kastélya). A kastély emeletes és U alakú, elöl egy épületszárny köti össze, mely valószínűleg később épült. Ebben az időszakban gyakran építettek U alaprajzú kastélyokat. 1911-ben híres műgyűjteményével és könyvtárával együtt leégett, de később újjáépítették, ám a második világháború alatt is megsérült az épület. 1958-ban renoválták, de az épület állaga azóta nagymértékben leromlott. A cseklészi Esterházy kastélyt sajnos nem újították fel. A tulajdonos, a község önkormányzata, bérleti szerződést kötött egy vállalkozóval 50 évre, akit köteleztek a felújításra. A régi kertben golfpályát alakítottak ki, az épület felújítása azonban még nem kezdődött el. A történész kiemelte, sajnos a szerződő felek nem rögzítették, mikorra kell elkészülnie a rekonstrukciónak, így a bérlő akár 49 évet is várhat az aláírástól kezdve.
Dévényben a Hutnícka utcán található reneszánsz kastély a 17. században épült, eredetileg kúriának, még a 13-14. században. Az udvarház eredetileg két emeletes volt, majd a 15. századtól folyamatosan bővítették. A 17. században apácák éltek itt, később jezsuita kápolnával bővült a kastély. A huszadik században sörfőzdeként használták. Az épület magánkézben van, tulajdonosai felújították.
Pozsony másik városrészében, Püspökin több kastély és kúria volt. A történész a mogyorósi részhez tartozó Batthyány József hercegprímás által építtetett emeletes nyaraló kastélyra hívta fel a figyelmet, amelyet a múltban élelmiszerraktárként is használtak. Sajnos rossz állapotban van, csupán az egyik részét újították fel, az eredeti fakeretes ablakokat műanyagra cserélték. A kastély 1779–83 között épült, dísztermét orientalizáló falképek díszítették, a többi helységben Battyhány József hercegprímás műgyűjteménye kapott helyet.
Gombán két kastély is található, az ún. nagy és a kis kastély. Az első gombai nemesi építmény a Gombay család várkastélya volt, melyet már az 1364-es okiratok is megemlítenek, sajnos az épület nem maradt meg. Majd Szelepcsényi György érsek építtetett erődfallal körbevett kastélyt a 17. század második felében, ez a mai nagy kastély. A palota négyezetalakú volt, a 19. században a birtokot Udvarnoky Lajos vásárolta meg, az erődfalakat és tornyokat lebontotta, a palotát pedig klasszicista stílusban kastéllyá alakította át. A második világháború után elkobozták és iskola működött falai között, állapota ma kritikus, 1995-ben privatizálták, de felújítása még nem kezdődött meg. A kis kastély rekonstrukciója már megkezdődött. Eredetileg parádés lovaknak épült, ovális alaprajzú épület volt. A 19. század végén átalakították, emeletet húztak rá és oldalszárnyat is építettek hozzá. A neoklasszicista stílusú épület a Wiener-Welten család lakhelye volt, akik akkoriban a nagy kastélyt is birtokolták. Az előadásból is világossá vált, a nemesi birtokok elkobzásával szinte egy időben kezdődött meg a kastélyok és kúriák állagának romlása. Az állam vagy az önkormányzatok nem törődtek velük. A rendszerváltás utáni kárpótlásban visszaigényelt birtokok felújítására az örökösöknek nagyon gyakran nincsen pénzük, vagy túl sok az örökös. Pedig nagy kár ezekért az impozáns épületekért.
A Pozsonyi Esték következő beszélgetése szeptember 11-én lesz a Balassi Intézetben (Magyar Kulturális Intézet, Palisády). Frederik Federmayer a pozsonyi nemesi családokról tart majd előadást.
A Pozsonyi Városszépítő Egylet nem csak előadásokat szervez. Mária Terézia lovas szobrának visszaállítási kísérletével kerültek a figyelem középpontjába a szervezet aktivistái. A császárnő szobrát 1897 tavaszán leplezték le a pozsonyi Duna-parton. A millenniumi ünnepségekre kétszeres életnagyságban elkészített márvány emlékmű központi eleme Mária Terézia lovas szobra volt. Fadrusz János alkotását az első világháború után a csehszlovák légiósok lerombolták, és valószínűleg a Dunába dobták. A városszépítő egylet tagjai ezért idén tavasszal speciális szenzoros keresővel kutatták át a folyó medrét, hátha rábukkannak a monumentális szobor valamelyik részére. Sajnos, nem jártak sikerrel, de tervükről, hogy Mária Terézia szobrának mását felállítsák a városban, nem tettek le. A szervezet aktivistái Pozsony dicső múltjának ápolását komolyan gondolják, ennek bizonyítéka, hogy nemrégiben a várfal megtisztítását is megkezdték. Az augusztus 14-ei előadás előtt Maroš Mačuha, az egyesület vezetője elmondta, a
várfal szerencsére még nincsen olyan rossz állapotban, mint amitől féltek, de a felújítást még most el kell kezdeni, hogy nem kerüljön katasztrofális állapotba. Nemcsak a történelmi hagyaték megőrzése miatt, hanem azért is, hogy ne váljon életveszélyessé. Mint mondta, a műemlékvédelmi hivatal munkatársaival és fővárosi önkormányzattal egyeztettek a várfal helyreállításáról.

Szabad Újság, 2013.08.21.