Ez újév reggelén minden jót kívánok

A férfiak hajnalban elindultak újévet köszönteni (Fotó: tudasbazis.sulinet.hu)

Az újév napi szokások és babonák közül még ma is sokat tartunk, talán éppen azért, mert ezek zöme csak a későbbi századokban alakult ki, tehát nem ősi eredetű.

Kevesen tudják, hogy januárnak, az év első hónapjának a régi magyar neve Boldogasszony hava, mivel őseink az év első hónapját Szűz Máriának szentelték. Ennek megfelelően az év első napja, január 1-je Szűz Mária, isten anyja ünnepe. A magyar, így a csallóközi ember is újév napját kiskarácsony napjának is nevezi.

1622-ben a Gergely-naptárban jelölték ki január 1-jét az év kezdetének, azóta ünnepeljük ezen a napon az új naptári év kezdetét. Korábban december 25-én köszöntötték az új esztendőt. Egyes források szerint a január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett.

Marczell Béla a Naptár és néphagyomány című könyvben azt írja: „az e naphoz fűződő szokások csak későbbi eredetűek, ugyanis a 17. századig nem január 1-jén ünnepelték a év kezdetét, hanem nagykarácsony napján, december 25-én. Már a 13. századi magyarországi oklevelek is ajándékozási napként említik, így azóta is tele van olyan szokásokkal, hiedelmekkel, amelyek mágikus fortéllyal próbálták megszerezni és megtartani a szerencsét, elűzni a bajokat, a betegséget, a gonosz szellemet.”

A mai napig él a szokás, hogy nő nem kívánhat elsőként boldog újesztendőt, inkább kívánja azt előbb egy kisfiú, mint egy asszony. Régebben az asszonyok még a házból sem léphettek ki, csak a templomba mehettek, nehogy elvigyék a szerencsét.

A Csallóközben és a Mátyusföldön még ma is él a szokás, hogy az év első napján nem szabad baromfit enni, mivel az hátrakaparja a szerencsét és elröpül vele. Ezen a napon csak marha vagy disznóhúsból volt szabad főzni. A malac előre túr az orrával, így kikaparja a szerencsét, avagy közelebb túrja azt a ház népéhez – tartja a babona. Szokás volt sok apró pogácsát sütni, ez szimbolizálta a pénzt, azt remélték, egész évben sok pénzük lesz, ha apró pogácsát esznek.

A jólétet jelképezi a szilveszteri, vagy újévi lencse-, bab-, borsó-, rizs- és tarhonyaevés is. Sok helyütt hagytak meg erre a napra a karácsonyi kalácsból vagy babból, hogy egész évben egészségesek legyenek. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Még ma is tartja magát a mondás, hogy amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év, így, ha szerencsétlenség ért valakit január 1-jén, úgy gondolták, az egész év szerencsétlen lesz. A jó cselekedet fontos volt az év első napján, hiszen az szerencsét hozott az egész évre. Több településen élt a babona, ha látogató jött és ajándékot hozott, az egész év bőséges lesz, ha kérni jöttek, az szerencsétlenséget jelentett. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss és egészséges maradt.

A ma divatos petárdázás és tűzijáték egy korábbi szokás modern változata. Ezen a napon, hasonlóan, mint néhány helyütt karácsonykor, zajkeltéssel űzték el a gonoszt a házaktól.

Január elsején már hajnalban elindultak újévet köszönteni. Csilizközben az alábbi versikével kívántak boldog esztendőt: Ez újév reggelén minden jót kívánok./ Amerre csak néznek, nyíljanak virágok./ Még a hó felett is rózsa nyiladozzon./ Dalos madár zengjen minden rózsabokron./ Minden szép, minden jó legyen mindig bőven./ Szálljon áldás rájuk az új esztendőben.

Marczell Béla szerint érdekes szokás volt a Csallóközben a gyümölcsfa felköszöntése, erre azért volt szükség, hogy a fa gazdagon teremjen. Hasonló szokások voltak másutt is, például a Székelyföldön és a csángóknál búzát hintettek ezen a napon, miközben versikével kívántak gazdag termést.

Időjósló mondásokat is ismerünk az év első napjáról. Ha piros a hajnal, szeles lesz az év. Ha hideg, északi szél fúj, hosszú és kemény lesz a tél. Ha olvadni kezd a hó vagy a jég, akkor jó bortermés várható. Ha tiszta az ég, jó termés várható.

Végezetül egy csallóközi verssel kívánunk olvasóinknak sikeres, egészségben gazdag 2017-es évet. A verset Marczell Béla jegyezte le.

Tiszta szívvel köszöntünk az új esztendő hajnalán.

Az örömnek gyöngymadára szálljon be az ablakán.

Rakjon fészket a szívében, soha el ne szálljon.

Ablakból piros rózsa vígan kandikáljon.

http://felvidek.ma/2017/01/ez-ujev-reggelen-minden-jot-kivanok/