Ez történt 2015-ben a kultúrában

Ami ezután jön, csak ráadás. Mondta Cs. Tóth Erzsébet színművésznő a január huszonharmadikán megjelent Szabad Újságban, Spiró György Csirkefej című drámájának Vénasszony szerepére készülve a Komáromi Jókai Színházban, hozzátéve, Spiró György ismeri az embert. Nemrég érkezett a hír, Cs. Tóth Erzsébet az alakításért november 23-án megkapta a Szlovák Irodalmi Alap (Literárny Fond) életműdíját. Kell ennél gyönyörűbb keret ennek az összefoglalónak?

Beke Sándor rendezővel, volt színházigazgatóval február huszadikán jelent meg három oldalas interjú a Szabad Újságban, „Nem szeretem a lerobbant életet bemutatni” címmel. Ezt az írást november hatodikán, pénteken este az általa a kassai Thália Színházban rendezett Márai-darab, A kassai polgárok komáromi bérletes vendégjátéka után köszönte meg a színházi szakember. Könyvet is adott Bekes Sándor, a darab általa módosított szövegkönyvét. Emlékezetes este volt. Bizonyára a kassai színészeknek is, hiszen előző nap tartották William Shakespeare Tévedések vígjátéka című vígjátékának premierjét Kassán, majd másnap Komáromban álltak színpadra Márai Sándor hőseiként. A Tévedések vígjátékáról Kovács Ágnes írt, „Két ikerpár, két színész” címmel a november tizenkilencedikei számban, a címlapon az előadás egyik jelenetével. Fotó: Tóth Emese, aki roppant teteséges kassai diákszínjátszó is. Felvidéki színészeket nézni mindig élmény. Szerepeljenek akár a kassai Rükvercben – melyről márciusban olvashattak hetilapunkban, jómagam szeptemberben láttam Komáromban; a főszerepet alakító Gál Tamással egy héttel azelőtt jelent meg interjú a Szabad Újságban, munkatársunk, Szabó Csilla tollából, hogy a színész, előadóművész átvehette a szlovák színházi Oscart, a Dosky-díjat – akár a komáromi Különös házasságban – Mikszáth művének dunaszerdahelyi vendégjátéka előtt a közönséget megleptük október hetedikei lapszámunkkal, melynek címoldalán a friss diplomás Tóth Károly támaszkodik a Misi mókus kalandjai című zenés bábjáték piros díszletpadjára a Komáromi Jókai Színház előtt. Nemrég pedig felfedeztük a dunaszerdahelyi Rivalda Színházat (Fiatal színészek, álmokkal, november tizenegy). Januárban is olvashatnak majd róluk.

Fesztiválok forgatagában

Jelentem, az utánpótlással, mármint a színház iránt érdeklődő, a színészetet hivatásuknak választani szándékozó fiatalokkal minden rendben van! Rimaszombat országos szavalóversenyén, a huszonnegyedik Tompa Mihály Országos Versenyen tombolt a tehetség. A nézőtéren ülve boldog lélekkel néztük a gálaestet, melyet május tizenötödikei számunkban tártunk az olvasó elé. Június tizedikén jelent meg „A béka, a bárdok és az emberek” című képes riportunk a jubileumi, negyvenedik Duna Menti Tavaszról, a gyermekszínjátszók és bábosok dunaszerdahelyi országos ünnepéről. Az ötvenkettedik Jókai Napokról, Komárom országos színjátszó fesztiváljáról június tizenhetedikén hoztunk apró írásos, képes mozaikokat (Sok taps, sok szív). Ott voltunk az ÉS?! Színház szervezte negyedik Ekhósszekér színjátszó fesztiválon Őrsújfalu kultúrházában, ahol „Olvadt a színház a nyárban” (megjelent július nyolcadikán). Elmentünk Szepsibe és Buzitára is, a tizenhetedik Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál helyszíneire, sok-sok tehetséget nézni. Vittünk Szabad Újságot is ajándékba, gyorsan szétkapkodták az ötven példányt a fesztivállakók. A „Tájkép űrlénnyel, borral, falunappal” című recenzió hetilapunk november huszonötödikei számában olvasható. És feltétlenül meg kell említenünk a komáromi GIMISz Diákszínpad, Csengel Mónika rendezte, év végi Diótörőjét – Szabad Újság, Diótörő diákokkal, december másodika.

Az egyéb fesztiválokon járva-kelve, íjászok, hajdúk, törökök között pörögtünk Fülek várában, a tizenhatodik történelmi várjátékokon (megjelent: július elsején), Sanyi, a partikacsa nyomát követtük a Generation C Media negyedik Lake Up! fesztiváljára, Komáromba, a Vág-partra. Előbb interjút közöltünk Múcska József kreatív igazgatóval, az egyik főszervezővel (szintén július elsején), majd Kádek Péter „Sztárok és szelfik” című képriportja következett az eseményről (augusztus ötödikén), végül egy címlapos interjú a Kelemen kabátban zenekarral (augusztus huszonhatodikán). Ami a felvidéki nyár legnagyobb fesztiválját, a martosi MartFesztet illeti, annak minden pillanatát rögzítettük Neszméri Tünde főszerkesztő-helyettessel. Áradt a szöveg- és képcunami a harmadik Martraszállásról július tizenötödikétől, több héten keresztül, a rendezvénysorozat rangjának megfelelően! A Tábori kultúra című képriport július huszonkettedikén jelent meg a hömpölygő MartFeszt cikközönben. Ősszel pedig hosszan tapsoltunk az Alexandrov együttesnek és a többi fellépőnek Madaron, a Sutyúvölgyben, az étkek és borok fesztiválján (október hetedikén jelent meg a tumultust megörökítő képriport).

Irodalom

Két emlékezetes interjú az idei tavaszból és nyárból. Április tizenhetedikén jelent meg a beszélgetés Janković Nóra újságíróval, íróval, „Töténetekben élek” címmel, Árnyékok illata című regényével kapcsolatban. A nyáron kétszer is beszélgethettem a szerzővel, egy irodalmi kávéházban és egy könyvesboltban ülő közönség előtt. Az interjú ezért is emlékezetes. Laboda Róbert pedagógussal, rendezővel, slemmerrel, költővel készült a másik interjú „Csúcson” címmel. Egy padon üldögéltünk a Duna partján, és szívesen beszélgettem volna órákig a szerzővel, a komáromi Pogácsakedvelők gyermekszínjátszó csoport rendezőjével, a „Túlzások” című verseskötet költőjével, annyira egyedi világa van.

És mind, az alkotók

A festők festettek, a szobrászok szobrokat készítettek, a grafikusok rajzoltak, a fotósok fotóztak. Néhány galéria, olykor lehetetlen anyagi körülmények között előteremtve a hozzávalókat, kiállította műveiket, amelyeket az idén is az a húsz-huszonöt érdeklődő nézett meg, akik valamennyi kiállításmegnyitón ott vannak. A zenészek új dalokat írtak. Haizok Melinda, a Kicsi hang, a Kor-Zár, az Encore és két hete a Phoenix RT szerepeltek a Szabad Újság címoldalain, az év során. Ahogy Leonard Magician, a dunaszerdahelyi bűvész is, a kártyáival, október tizennegyedikén. Lám, felvidéki bűvészünk is lett kétezer tizenötben. És hogy miért írtam le, hol találhatók a beszámolók, riportok, interjúk? Mert a Szabad Újság egész évben ott volt, ahol a kultúra zajlott. Visszakereshető lapszámainkban, érdekeltek bennünket az alkotók, a művek. A felvidéki kultúrát ugyanis egy valami ölheti meg. A közöny.

Bárány János
Megjelent a Szabad Újság karácsonyi számában.
Forrás: szabadujsag.com