Annak ellenére is mozgalmas volt 2015 a belpolitikában, hogy nem voltak választások, csupán egy országos szintű referendumot tartottak, az is érvénytelen lett. A felvidéki magyarság szempontjából rossz évet zártunk. Iskoláinkat diszkriminálják, egyharmadukat a bezárás fenyegeti, nem szavazták meg a kulturális alapot, elmaradt a pártok közötti összefogás.

Összefoglalónk ugyan nem teljes, hiszen nehéz két oldalon megírni egy esztendő eseményeit, de megpróbáljuk felidézni az év legfontosabb, bennünket is befolyásoló történéseit.

Veszélybe sodorta a kisiskolákat az oktatási törvény módosítása. A Közoktatási törvényt ugyan még tavaly decemberben módosította a szlovák törvényhozás, de annak újbóli módosítására már az idén júniusban sor került. A kisiskolák helyzete ezzel azonban nem oldódott meg, hiszen a minimális osztálylétszámokat életbe léptető rendeletet nem módosították, csupán annak hatályba lépését tolták ki egy évvel, azt is csak az alapiskolák első évfolyamában. Ezzel bizonytalanná vált a magyar iskolák egyharmadának a léte. A közoktatási törvény egyik rendelete értelmében az igazgatókat ugyan az iskolatanácsok választhatják meg, de a település vezetője a döntést megvétózhatja. A június végén módosított oktatási törvény egyetlen pozitívuma, hogy a beíratás eltolódik. Nem télen, hanem áprilisban kell beíratni a gyermekeket az alapiskola első évfolyamába.

A magyar közvéleményt sokkolta a kerettanterv óraszámait meghatározó miniszteri rendelet is, amely diszkriminálja a nemzetiségi iskolák tanulóit, ugyanis amíg a szlovák iskolákban heti 9 órában tanulnak meg írni és olvasni az elsős tanulók, addig a magyar iskolásoknak csupán 5 órát szab meg a rendelet. Az ügy kapcsán civil összefogással petíciós aláírásgyűjtés kezdődött, a több mint húszezer aláírást viszont a minisztérium nem vette figyelembe. A kerettanterv miatt a Szlovákia Magyarok Kerekasztala jogászai az ombudsmanhoz fordultak, megítélésük szerint ugyanis a rendelet alkotmányellenes. Ősszel a petíciós bizottság tagjai Komáromban tüntetésen hívták fel a figyelmet az oktatásban uralkodó áldatlan állapotokra. A kerettanterv ellen a fiatalok is tiltakoztak, a magyariskola.sk portál felhívására elindult a 5 ≠ 9 kampány.

A szlovákiai oktatás egészében véve nincs jó állapotban. A pedagógusok tiltakoznak a pénztelenség ellen is, véleményük szerint az oktatási tárca túl kevés pénzből gazdálkodhat, hiszen a 2016-os költségvetésben kevesebb pénzt különítettek el az iskolaügyre, mint az idei, 2015-ös évben, közben az oktatásügyben dolgozók béremelést is követelnek.

Ugyan 2014 év végén adta ki a Magyar Közösség Pártja „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című dokumentumát, annak társadalmi vitája az idei évben volt. A szakemberek egyetértenek azzal, hogy oktatásunk helyzetén csak az önigazgatás kialakítása segítene. Megmaradásunk záloga lehet az önkormányzatiság kialakítása. Hagyományaink és kultúránk ápolása úgyszintén a megmaradásunk egyik alappillére, ezért szükséges lenne, hogy intézményeink megfelelő forrással rendelkezzenek. A Most-Híd által benyújtott a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslat részben megoldotta volna a helyzetet, de a parlament azt nem fogadta el.

A felvidéki magyarság többször megfogalmazta igényét, hogy a magyar szavazókat is megszólító pártok fogjanak össze. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala még áprilisban tárgyalóasztalhoz kívánta ültetni a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd vezetőit, ez azonban nem sikerült. A Most-Híd a meghívást nem fogadta el.

Az év elején felröppent a hír, hogy a Nyitrai Járásbíróság elutasította a Žák Malina Hedvig elleni indítványt, mely hamis tanúzással vádolta a Nyitrán megvert magyar diáklányt. A főügyészség azonban fellebbezett, így az ügyet több mint nyolc év után sem sikerült lezárni. Malina Hedvig ügye azonban tovább húzódik, hiszen a szeptember 28-ára kiírt tárgyalást a közben harmadik gyermekét megszülő nő kérésére elnapolták. Közben a Fontos Vagy! Mozgalom háromnyelvű óriásplakátokkal hívta fel a közvélemény figyelmét Hedvig ügyére.

Majd a Fontos Vagy! Mozgalom tárgyalóasztalhoz ültette a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd képviselőit. A három pártot azért szólították meg a mozgalom aktivistái, hogy Malina Hedvig ügyében egyezségre jussanak, a mozgalom által javasolt nyilatkozatot a három párt vezetősége elfogadta.

Az év elején nagy figyelem követte azt a referendumot, amelyet a Szövetség a Családért civilszervezet kezdeményezett. A februárban megtartott népszavazáson a választásra jogosult polgárok csupán 21,41 százaléka vett részt, így az érvénytelen lett. Az első kérdésre, mely arra kereste a választ, egyetértenek-e azzal, hogy csak férfi és nő kötelékét lehessen házasságnak nevezni, a választók 93 százaléka adott igenlő választ. A szavazók 88 százaléka ért egyet azzal, hogy csak a heteroszexuális párok fogadjanak örökbe gyermeket. A harmadik kérdésre, hogy az oktatási intézmények ne követelhessék meg a gyermekektől azokon az órákon való részvételt, amelyeken a szexuális viselkedés és az eutanázia a téma a válaszadók 89 százaléka szavazott igennel.

Szlovákia belpolitikai eseményeit is nagyban befolyásolták az Európát elözönlő migránsok. A helyzet megoldása miatt törvénymódosítást is kezdeményezett a kormány. A kötelező kvóták ügyében az Európai Bíróságnál fellebbezett az ország. Az év második felét mindenképpen ezek az események befolyásolták. A migránsválság kapcsán a Magyar Közösség Pártja petíciót indított. A migránsok befogadását szabályozó kvóták ellen és a népszavazás mellet indított petícióban azt kérik az aláírók, hogy a népszavazások eredményei legyenek kötelező érvényűek a kormányra nézve, hiszen egy referendum nem csupán közvélemény-kutatás. A párt szerint három olyan témakör van, ahol a népszavazásoknak kötelező érvényűnek kellene lennie: a biztonságpolitikai kérdések (a bevándorlás kérdése mindenképpen), a második a környezetvédelmi beruházás, ahol szintén kötelező érvényű kell, hogy legyen a helyiek döntése. A harmadik a névhasználat, hiszen Pered lakosai négy évvel ezelőtt kinyilvánították, hogy azt szeretnék, ha településük szlovák neve is Pered lenne hivatalosan. Az önkormányzat jogi útra terelte az ügyet, mivel a kormány a 2012-es referendum eredményét nem vette figyelembe.

A petíciót azután indította el az MKP, hogy az eredményes bősi népszavazás eredményét a kormány nem fogadta el, így annak ellenére, hogy a bősiek csaknem 60 százaléka részt vett a voksoláson és a választók 96,8 százaléka a bevándorlók befogadása ellen szavazott, újra megnyitották az évekkel ezelőtt bezárt befogadó tábort.

A migránsválság miatt decemberben a Smer javaslatára szigorították a terrorizmus ellenes intézkedéseket. A terrorizmus elleni küzdelem miatt az alkotmányt is módosítani kellett, amit a Smer képviselői mellett két független képviselő és a Most-Híd frakciója is megszavazott.

A kormány az év során több szociális csomagot is meghirdetett. Szakemberek és ellenzéki politikusok szerint is veszélyes osztogató politikát kezdett a Fico-kormány a választások előtt. Miközben a munkanélküliségi arány országosan még mindig 10 százalék fölött van, az illetékes minisztérium sem a tartósan munkanélküliek, sem a fiatalok foglalkoztatását nem tudta megoldani. A kormány a szociális csomagon keresztül segítséget ígért a legszegényebb régióknak is, a munkanélküliségi arány azonban néhány járásban eléri, sőt meghaladja a harminc százalékot.

A Fico-kabinet az egészségügy helyzetét sem tudta megoldani. A túldrágított CT vásárlási botrány után ugyan leváltották az egészségügyi minisztert és a parlament elnökét is, de az új miniszter sem tudott több pénzt bevonni az egészségügybe. A nővérek és szülészasszisztensek helyzete továbbra is megoldatlan. Tiltakozásul a nővérek tömegesen mondanak fel.

Neszméri Tünde
Fotó: a szerző
Megjelent a Szabad újság 2015. évi karácsonyi számában.