Elfogultság … avagy, melyik szentnek a keze

Felröppent a hír, hogy a Magyar Közösség Pártja elnökének maga felé hajlik a keze. Írta ezt egy újságíró, aki akkor dolgozott a kormányhivatalban, mikor a Most-Híd osztotta a lapokat, azaz a pénzt. Majd a kisebbségi biztosi székben ülő Most-Hídas politikus, nyíltan elmondta, egy a Szabad Újságnak adott interjúban, hogy a szakmai bizottság véleményét felülírva, megvonta a támogatási összeg egy részét lapunktól…

Lapunk akkori főszerkesztője, Molnár Judit autorizáltatta a cikket A. Nagy Lászlóval, aki nyíltan elismerte a pártja elleni (vélt) támadások miatt vonta meg a támogatási összeg egy részét lapunktól. Az egyetlen magyar nyelven írt napilap szerkesztői elfeledkeztek a múltban elkövetett tetteikről és azzal vádolják meg az MKP elnökét, amit maguk követtek el. Mégpedig, hogy a párt által javasolt nemzeti jelentőségű intézmények MKP-közeliek, illetve hogy a Bethlen Gábor Alap azokat a pályázatokat támogatja, amelyek közel állnak a párthoz. Azt sugallva, hogy abból valaki zsebre tesz. Nem tesz, magam is írtam már pályázatokat, nyerteseket is, sosem kerestek meg azzal, hogy abból adjak „vissza”. Ha megnézzük a listát, amelyen a nemzeti jelentőségű intézményeket találjuk, rájövünk, nem minden olyan egyértelmű. A Selye János Egyetem is szerepel a listán. Tóth János rektor többször is kifejtette véleményét a Magyar Közösség Pártjáról, mely alapján nem nevezhető MKP-közelinek. A két magyar színház, a kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház is kapott magyar állami támogatást, mint kiemelt jelentőségű intézmény. De kapott támogatást olyan szervezet is, amely magyarra fordította a szlovák alkotmányt, ami egyébként állami feladat lett volna. Miután nyelvi jogaink betartása is állami feladat lenne, és ehhez hozzátartozik a hivatali okiratok kétnyelvűsítése, esetünkben szintén magyarra fordítása, már csak az a kérdés merül fel, miért tartja valaki elfogultságnak az ilyen szervezet támogatását?! De kérdés az is: miért elfogultság támogatni azt a szervezetet, amely a legtöbb taggal rendelkező kulturális szervezet az országban. Talán kézenfekvőbb lenne, ha a szlovák állam támogatná ezt az egyesületet, ahelyett, hogy magyarországi adományokból tartja fenn magát. Az a szervezet, amely egyébként szintén állami feladatot lát el, hiszen a kisebbségek hagyományainak és anyanyelvének ápolását más országokban az az állam biztosítja, ahol az adott kisebbség él, tudniillik: ott fizet adót. Esetünkben ez nem így van. Egyébként a Csemadok elnöke azt nyilatkozta: azt szeretné, ha elindulna a párbeszéd, ehhez pedig arra van szükség, hogy mindkét párt a parlament részévé váljék.

A napilap jelenlegi szerkesztői közül többen betöltöttek olyan pozíciót a Most-Híd kormányzása idején, amivel segítették lapjukat, így például, amikor Lajos P. János, (a belpolitikai rovat vezetője) ideiglenesen a Kisebbségi Kultúrák Osztályának főosztályvezetőjeként dolgozott, a napilap, illetve annak szerkesztői, rovatvezetői is kaptak támogatást, például saját könyvük kiadására. Olyan mértékű támogatást, amelyet más csak irigyelni tudna. Például kulturális mellékletének „átalakítására” 45 ezer eurót, munkatársának könyvét is támogatta, de más nyertes pályázatai is voltak a kiadónak. Furcsa tehát most azzal vádolni az MKP-t, hogy maga felé hajlik a keze. Hiszen olyan szervezetek kapnak magyar állami pénzt, amelyek hiánypótló tevékenységet folytatnak, sőt állami feladatot látnak el.

Az interjú egy részletét, amelyre utalunk, ismételten közöljük.

A tavalyi pályázatoknál a bizottságok döntéseit az akkori miniszterelnök-helyettes, Rudolf Chmel sok esetben fölülbírálta. Ön is így tett?

Igen, éltem ezzel a lehetőséggel, mert megszabott felelősségem is van, nem csak aláírom, egyet is kell értenem a döntésekkel. Néhány esetben, amikor úgy ítéltem meg, hogy a közösség szempontjából jelentősebb kulturális rendezvény vagy kiadvány nem kapott megfelelő támogatást, minimális korrekcióval éltem. Ha azonban valakinek hozzáadtam, akkor másoktól el kellett vennem.

A Szabad Újság ügyében is hozott döntést?

Igen.

Az elmondottak alapján feltételezem csökkentette az összeget?

Igen, ha jól emlékszem ötezer euró volt, és ezret vettem el.

Neszméri Tünde
Forrás: szabadujsag.com