A Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup Tabajdi Csaba elnökletével tegnap este ülést tartott Strasbourgban, melyen a regionális és ritkán használt nyelvek helyzetét tekintették át az Unióban. Bevezető beszédet mondott Michael Ebner német néppárti képviselő, mint a 2003-as nyelvi sokszínűségról szóló EP jelentés jelentéstevője, Ján Figel (a képen) oktatásért, képzésért, kultúráért és soknyelvűségért felelős szlovák biztos, és Neasa Ní Chinnéide asszony, az EBLUL (Regionális és Ritkán Használt Nyelvek Európai Irodája) elnöke.

A biztos beszédében leszögezte, az Unió 2004-ben megtörtént bővítése óta a közös Európán belül valamennyien kisebbségiek vagyunk. Hangsúlyozta, hogy személy szerint ő és az általa vezetett hivatal a sokszínű Európa híve, e nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése, ápolása közös feladat. Figel biztosként kiemelt figyelmet fordít a nyelvi sokszínűség támogatására, amely összefügg az Unió többi politikájával, így többek között az ehhez gazdasági alapot nyújtó hétéves uniós költségvetéssel. A kisebbségek helyzetének minősége a demokrácia fokmérője. Az európai kultúrának csak multikulturális, interkulturális megközelítése lehetséges – szögezte le a biztos – tegyük érzékennyé Európát a sokszínűség iránt, úgy, hogy ezzel megőrizzük, erősítsük egységét.

Tabajdi Csaba, a Kisebbségi Frakciócsoport elnöke hangsúlyozta, hogy Figel mindenben számíthat az Intergroup segítségére, szövetségesként kell fellépnünk egy kisebbségbarát Unió megteremtése érdekében. Tabajdi Csaba véleménye szerint a kisebbségi intergroup ülés legfontosabb eredménye, hogy az Európai Bizottság (EB) először bízott meg egy biztost, hogy foglalkozzon az európai többnyelvűség kérdésével. Azért fontos ez, mert „mi itt az EP-ben gúzsba kötve táncolunk” – tette hozzá Tabajdi Csaba. Jelenleg nincs az EU-nak egységes kisebbségvédelmi rendszere. Ennek megvalósítása a jövő legfontosabb feladta. Sok tenni való van Romániában kisebbségi téren is.

Az EP elvárja, hogy a romániai parlament fogadja el az RMDSZ által készített kisebbségi törvényt. Nagyon fontos, önálló, államilag finanszírozott egyeteme legyen az erdélyi magyarságnak, ami teljesen európai norma – hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
Az Európai Bizottság a 2008-as évet a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította. Gál Kinga (néppárti) képviselő asszony is felvetette az oktatás fontosságát, ezen belül is a középiskolai és a felsőfokú anyanyelvi oktatás érvényre juttatását. „A Nyelvi Charta teljes körű elfogadásához ilyen és ehhez hasonló szakmai tanácskozásokon keresztül juthatunk el” – mondta Gál Kinga. A kulcskérdés az volt, hogy az EBLUL finanszírozása megfelelő lesz-e. Ez azért fontos, mert az iroda működését évek óta éppen az anyagi eszközök hiánya akadályozta. Gál Kinga kérdése arra vonatkozott, hogy az Európa Tanács Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját az Európai Unió tagállamai ratifikálják. „Számos ország aláírta ezt az egyezményt, de a ratifikálásról elfeledkezett” – mondta a képviselő asszony.

Ez a Charta biztosítja, hogy az európai kisebbségek szabadon használhassák nyelvüket és identitását meg tudja őrizni. Ez vonatkozik a város és utcanév tábláktól az anyanyelvi oktatásig. Gál Kinga kiemelte a megfelelő, versenyképes anyanyelvi oktatók képzését. Véleménye szerint, ez az egyik kulcs a kisebbségek identitásának fejlesztéséhez.

tunde, Felvidék Ma, 2006.04.05.