A Pozsonyi Városszépítő Egyesület ismét beszélgetést szervezett a Pozsonyi Magyar Intézetben. A Pozsonyi Estek című előadás-sorozat egy nagyon izgalmas témához érkezett, a Pressburger Zeitungról az első, huzamosabb ideig kiadott pozsonyi német nyelvű lapról szólt.
A lap indulásáról és történetéről Danuša Serafínová beszélt, aki mint a kárpáti németek múzeumának igazgatója kezdett foglalkozni a témával. A lap első száma 1764-ben jelent meg. Az indulás körül van némi vita, ugyanis néhány forrás szerint Wendish Károly Gottliebnek, mások szerint Landerer János Mihálynak az ötletéből indult a lap. A hetente kétszer, szerdán és szombaton megjelenő Pressburger Zeitungnak állandó megrendelői voltak a Monarchia minden pontjáról, de külföldi olvasói is akadtak a kiadványnak, amely az évek során több mellékletet is megjelentetett, majd napilappá alakult, sőt, volt olyan időszak, amikor napi kétszer jelent meg. Talán a legérdekesebb melléklete a Neuwider Zeitung volt, amely a halottak politikai beszélgetését volt hivatott leírni. Ez tulajdonképpen a cenzúra megkerülésével jelent meg, ugyanis a halottaktól származó írásokat nem ellenőrizték a hivatalok. A 19. században a cenzúra gyakorlatilag minden írást ellenőrzött, csupán a Napóleont támadó írásokban nem találtak kivetnivalót. Talán ennek is köszönhető, hogy az újságírók nyíltan az 1848-as szabadságharc mellé álltak. Március 16-ai címlapjukon ennek hangot is adtak. A németek szabadságszeretete erősebb volt, mint az osztrák császári udvarhoz való hűsége.
A Pressburger Zeitung többször kiadót váltott, érdekes, hogy erre vonatkozó adatokat találni a lap impresszumában, de a főszerkesztőkről csak másodlagos információkból szerezhetünk tudomást. Azok neve ugyanis sehol ne szerepelt a lapban. Tudjuk, hogy az újság többször tulajdonost váltott, többek között maga a város is megszerezte egy időre magának a kiadási jogot. A lap 165 éves történetében ebben az időszakban volt a legkevésbé színvonalas az újság.
A szlovák nemzetiségű hallgatóság arra volt kíváncsi az 1848-as eseményekkel kapcsolatban, hogyan számol be a lap a Hurban-féle felkelésről, hiszen az magyarellenes volt. Serafínová szerint a lap ezzel különösebben nem foglakozott. Sőt a szlovák ügyekre nem tért ki, hiszen elsősorban a németség lapja volt. Az újság nem foglalkozott a szlovákok autonómiatörekvésével sem. Miután a németek Csehszlovákia megalakulása után kisebbségbek erültek, politikailag inkább a Magyar Királyság visszaállítása, vagy a Nagynémet Birodalom kialakítása került előtérbe a publicisztikai írásokban. Érdekességként hangzott el, hogy nem volt állandó lapszáma az újságnak, abban az időben, amikor napi kétszer jelent meg nagyban változott az oldalszám is. Általában a pénteken megjelenő példány volt a legterjedelmesebb, hozzá kell azonban tenni, hogy sokszor a lap egyharmadát hirdetések tették ki. Nem a mai értelemben vett reklámra kell itt gondolnunk, hiszen ezek szöveges hirdetések voltak.
A belpolitikán és a pozsonyi eseményeken kívül fontos szerepet kapott a lapban a külpolitika is, de sokszor szinte a mai bulvárnak megfelelő írások is megjelentek. Az előadó fontosnak tartotta megemlíteni, hogy azon a napon, mikor II. József, a kalapos király meghalt, a koronázási ékszerek Bécsből való visszaszállítása került a címlapra, mindegy örömhírként, és a második oldalon egy rövid hír szólt az uralkodó haláláról. Serafínová elmondta, a 18. században az
újságírás fővárosa is Pozsony volt, hiszen mind német, mind magyar és szlovák nyelvű lapok megjelentek a városban. Igaz, nem örvendtek olyan népszerűségnek, mint a Pressburger Zeitug, de mindenképpen említésre méltóak voltak ezek az újságok is. Például a Magyar Hírmondó 1780-tól 1803-ig szolgálta a magyar olvasóközönséget. Ugyanakkor ebbenvaz időben a pozsonyi lakosok több mint hatvan százaléka német anyanyelvűnek vallotta magát. A lapokat ugyan az egész országban terjesztették, de megfelelő támogatók és olvasótábor nélkül nehezen tartották fenn magukat. A címlapok bemutatása után azt kellett tudatosítanunk, hogy a kor divatja szerint, de nem mindenképpen az előnyére változott meg a Pressburger Zeitung fejléce. A nyugati sajtó, elsősorban az angol mintákat követve egyre egyszerűsödött a fejléc.

Szabad Újság, 2012.09.19.