Baradlay Richárdként ismerte meg őt a magyarság, Jókai Mór, a Kőszívű ember fiainak felejthetetlen szereplője volt. De talán Mécs Károly színművész sem tudná felsorolni, hány filmszerepe volt, mindez mellett szinkronizált, színpadon játszott, sőt még rendezett is.

Fél települést a második világháború utáni események azzal sújtották, hogy lakosságának egy részét kitelepítették. Ők a lakosságcsere áldozatai lettek. 38 családot a magyarországi Mórágyra telepítettek. A két település vezetése úgy döntött: szomorú közös múltjuknak most egy más keretet adnak, testvértelepülési szerződést kötnek.

Igazi kulturális csemegében volt részük a szenci magyaroknak, a helyi Csemadoknak köszönhetően, március 17-én. A Labirint kiállítóteremben Petrla Ferenc „Csendes utazás” és Szkukálek Lajos „Csendélet 1, 2, 3” című kiállítása nyílt meg majd Bárdos Kinga Átutazóó című könyvét mutatták be.
A kiállításmegnyitón Görföl Jenő méltatta a képeket, utána a művészekkel Bárdos Ágnes beszélgetett. Görföl Jenő kiemelte: sem Szkukálek, sem Petrla nem akadémikus festő, de ez a képeiken nem látszik.

A felvidéki magyarokat sújtó Beneš-dekrétumok a féli magyarokat is érintették. A településről 1948 szeptemberében 38 családot telepítettek ki Magyarországra, Mórágyra.
Fél azonban legalább azon „szerencsés" községek közé tarozott, hogy lakóit egy helyre deportálták, így megmaradtak egy közösségben. Persze így sem tudta mindenki megszokni az új környezetet, voltak, akik elköltöztek a faluból és visszaköltöztek Félbe. Így is rengetegen élnek még ma is Mórágyon a kitelepítettek leszármazottjai közül.

A húsvéti ünnepkör a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, kevesen tudják azonban, hogy a kereszténység előtt ebben az időszakban tartották a termékenységi ünnepeket. Mozgó ünnepként minden évben máskor tartjuk Krisztus feltámadásának napját. A húsvét jelképei sok esetben összefüggenek a feltámadással és az újjászületéssel. Nem csoda, ekkor ébred a természet, és ekkor támadt fel Jézus Krisztus is.

A második világháború után a magyarságot háborús bűnössé nyilvánították Szlovákiában. Ennek következtében előbb csehországi kényszermunkára deportálták a magyarokat, majd lakosságcsere egyezményt írt alá Csehszlovákia és Magyarország.

A lakosságcsere egyezmény után, 1948 szeptemberében Fél községből 38 családot telepítettek Magyarországra, Mórágyra.

Az addig német település lakosságát, a németség kollektív bűnössé nyilvánítása után, 80 százalékban Németországba toloncolták, az ő helyükre érkeztek a féli családok.

A magyar szabadságharc 165. évfordulóján az időjárás nem kedvezett a megemlékezéseknek, több szabadtéri rendezvényt nem tartottak meg, illetve lehetőség szerint kultúrházakban emlékeztek.
A zord idő ellenére Pozsonyban, Gútoron és Boldogfán is megtartották a szabadtéri megemlékezést március 15-én.

Pozsony megye Szlovákiában elsőként dolgozott ki cselekvési tervet a nőket ért erőszak megfékezéséért. Minden társadalomban küzdenek a gyengébbik nem képviselői ellen elkövetett bűncselekmények
visszaszorításáért, akár családon belüli erőszakról, akár szexuális
zaklatásról legyen szó. Ezért Pozsony megye ebben az évben

A kiskertekben ilyenkor már virítanak a szemet-lelket gyönyörködtető első tavaszi virágok. Akinek nincsen kertje és virágba szeretné borítani a feltámadás ünnepére a nappalit, annak ajánljuk, hogy nézzen körül a virágárusoknál, ahol most gazdag a kínálat és otthon készítsen virágkosarat.
Amire szükségünk lesz: kosár, föld, gyökeres, gumós (hagymás) virágok, egyéb húsvéti díszítő elemek (minden csupán ízlés szerint).

Somorján a városháza elé és a református templom tornyára is kitűzték a székely zászlót március 10-én. A csallóközi város és a székelyföldi Gyergyószentmiklós nemrégiben írtak alá testvérvárosi szerződést, így nem csak a székely, de Gyergyószentmiklós zászlaját is kitűzték. „Városunk önkormányzata, kifejezve szolidaritását